Magyar szerkezettár

arca

arc

1. fejünknek az a része, amelyen a szem, az orr és a száj van. ▸ arcába nevet valakinek ▸ arccal valami felé ▸ arcra borul ▸ arcul csap, üt valakit | fejünknek ez a része mint az értelem, ill. a lelkiállapot kifejezője. feldúlt arc.

2. fejünknek az orr és a száj mellett levő húsos része. piros az arca.

3. vál arculat.

4. ▸ valakinek, valaminek igazi arca

5. biz <lekicsinylő haszn is:> személy, kül. férfi. miféle arcok járnak ide?

[ orr +szá(j) ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

____________________

fal¹

ts ige

1. (t. n. is ) pejor mohón eszik. falja a húst; ne falj annyira! | táj eszik.

2. mohón olvas valamit. falja a regényt. | sóváran bámul valakit, valamit. szemével falja leányt. | <férfi> szerelmi kalandokat hajhász. falja a nőket.

3. <üzemanyagot> gyorsan és nagy mennyiségben fogyaszt. falja a benzint. | <távolságot> gyorsan megfut. (csak úgy) falja a kilométereket.

[ fgr ]

fal²

1. építőanyagból függőleges síkban emelt, teret határoló és tagoló, teherhordó épületszerkezet. a ház falai. | helyiség belsejének (ideiglenes) kettéválasztására való (elmozdítható) szerkezet. | ▸ faltól falig szőnyeg

2. valami mentén, valami körül védelmül emelt építmény. a város falai.

3. vmely tárgy belső terét határoló test, burok (felülete). az edény fala; az erek falai.

4. valaminek függőleges v. meredek oldala. a gát, a szikla fala.

5. emberek tömör sora. az ostromlók fala.

6. <a szl. m-ban:> szekrényfal. vettem egy új falat az ebédlőbe.

7. vál ellenállás, akadály. minden kezdeményezése falba ütközött. | irod válaszfal, ellentét.

8. biz pejor | tettetés, színlelés. ezt falból tette. | ▸ fal mellett ▸ majd a falba veri a fejét ▸ falhoz állít valakit ▸ a falnak beszél beszélhetsz neki, akár a falnak ▸ a falnak is füle van ▸ nem megy tőle a falnak ▸ majd a falra mászik ▸ falra borsót hány ▸ falra hányt borsó ▸ a falat támasztja

[ fgr ]

____________________

a → az

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!

____________________

fehér

nép v. rég fejér

I. mn

1. olyan színű, mint amilyen a tiszta hó. fehér ing, rózsa. ▸ fehér, mint a frissen esett hó | ősz, ezüstfehér. | havas, deres. fehér karácsony. | <kif-ekben.> ▸ fehér asztal ▸ fehér barát ▸ fehér folt ▸ fehér holló ▸ fehér könyv ▸ fehér pénz ▸ fehér sport | kat <a megadás, a békés szándék jelképeként:> ilyen színű <zászló, kendő>.

2. világos színű. fehér kenyér; ▸ fehér éjszaka ▸ fehér hús ▸ fehér joghurt ▸ fehér, mint az alabástrom | sápadt. ▸ olyan fehér az arca, mint a fal | világos bőrű. fehér ember(fajta). | színtelen, átlátszó. fehér üveg; ▸ fehér fény ▸ fehér arany